2018. június 30., szombat

Mezők virágai: Búzavirágok, pipacsok, szarkalábak.




Ez a három virág elmaradhatatlan része a kora nyári vidék tájképének Magyarország szerte, kékekkel, pirosakkal pettyegetett búzatáblák, mezők, árokpartok melegséggel töltik el a szemlélőt. A látványt magunkkal vinnénk rosszabb napokra, így rögtön fényképezőgép után nyúlunk, a tehetségesek pedig ecsetet és vásznat ragadnak, hogy megörökítsék a színes rétek varázsát. Akinek pedig kertje van, rögtön adódik az ötlet, miért ne vinne haza egy darabkát a nyári mezők hangulatából.


A selymes, légiesen könnyed piros pipacs Papaver rhoeas virágaival, az égszínkék fejű búzavirág Centaurea cyanus, valamint a szerény kis sarkantyús mélykék mezei szarkaláb Consolida regalis egyszerre virulnak, ettől lesz ilyen pazar a táj látványa. Az igazság azonban mindig egy kicsit árnyaltabb, mert amit mi gyönyörű virágos földeknek láttunk, az a mezőgazdaságnak átkot jelentő közönséges gyomnövényeknek számítanak. A gazdák folyamatos harcot vívnak  ezekkel a gyomokkal a termés megvédése miatt. Természetesen ezek a növények egy díszkertben újra gondolva csodálatos színeket és formákat visznek. Ráadásul, ami hátrány a gyomnövények elleni harcban, előny a tartásukban, mint egynyári növények elképesztő mennyiségű magot érlelnek, így egyszer elvetve minden évben képesek újra kelni maguktól, akár a gyomok. Napos helyet kedvelnek, és amúgy teljesen igénytelenek, szárazságot ugyanúgy tűrik, akár a soványabb talajokkal ellátott kertrészeket. Ha magot szeretnék vetni, nem kell a mezőre menni magot szedni, szépségük miatt kertkultúrában számos hasonló fajuk és fajtájuk került termesztésbe, melyek színekben is gazdagabbak és virágzásuk is dekoratívabb. Kedvünkre keresgélhetünk a színes tasakos virágmagvak között a kereskedésekben, sőt ma már találhatunk kész vadvirág magkeveréket, melyben rendszerint megtaláljuk őket is. Néhányuk azonban önmagában is megállja a helyét, ilyen a nyári szarkaláb Consolida ajacis méteres magasságot is elérő virágfüzérivel vagy alacsonyabb, de dús teltvirágú úgynevezett „jácint virágú” sorozat szarkalábjai. Színskálájuk is változatos, a klasszikus kéken kívül  további fehér, rózsaszín és lila árnyalataiban is pompáznak. 



Akár csak az egy vagy kétnyáriként vethető búzavirág Centaurea cyanus, melyek hasonló színekben és árnyalatokban tárják ki jellegzetes fészkes virágzatukat. A mező legélénkebb virágjának a piros pipacsnak is vannak kerti változatai, melyek színekben eltérhetnek a már ismert piros ősöktől. További lehetőséget jelent a közönséges mák Papaver somniferum díszvirágú változatai, külön figyelmet érdemelnek a teltvirágú fajtai, úgynevezett peonia virágú fajták, de a két fajból keletkezett hibridek sem fognak csalódást okozni.

Tipp: Ha a rétek, mezők világát jobban szeretnénk megidézni, vetésnél a szimpla virágú fajtákat részesítjük előnybe a telt virágúakkal szembe. Kialakításnál törekedjünk a természetes társulások ültetésére használjunk különböző díszfüveket, fehér margarétákat, vagy akár kamillákat is, de kerülhet közéjük cickafark, iringó, szamárkenyér, bablevelű varjúháj, zsálya stb. mellyel fokozhatjuk az összhatást. Lessünk összeültetésre ötleteket a rétek tarka világából, több növénnyel izgalmas és változatos lesz tőlük a kert egész évben.

Aki nem csak egynyári növényeket szeretne, vagy éppen az évelőkért rajong, az is talál ezek fajtársaik között megfelelőt. Ilyen a keleti pipacs Papaver orientale mely szintén júniusban, méteres szárakon hatalmas skarlátpiros virágokat fejleszt. Az évelő pipacsok, mákok között ez a legismertebb faj, különböző kertészeti fajtáiban, változataiban válogathatunk. Virágjai, bimbói egyaránt látványosak, de nyár közepétől visszahúzódnak a talajszintje alá, így nem díszítenek egész évben. Az évelő búzavirágok vagy más néven imolák között is találunk igazi szépségeket. 



A kék búzavirágra leginkább a hegyi imola Centaurea montana hasonlít, a szürkészöld lándzsás levelei között kifejlődő kék virágzatával. A perzsa imola Centaurea dealbata finoman szárnyasan osztott levelein túl rózsaszín virágjaival is értékes. A kékeslilás búzavirághoz szokott szemnek egészen meglepő a sárga virágzatával kitűnő nagyfészkű imola Centaurea macrocephala. A szarkalábakat sokáig egy Delphinium nemzetségbe sorolták, csak később lettek önálló nemzetség a már ismertetett egynyári fajokat tartalmazó Consolida néven. Az évelő szarkalábak azonban önmaguk is hihetetlen népszerűségre tettek szert, a gondos és folyamatos nemesítéseknek hála változatai ma már Delphinium hibridekként kerülnek forgalomba. Fajtáktól függően egy vagy akár két méteres száron nyílnak jellegzetes sarkantyús virágjaik. Színeik is igen változatosak a kék, lila, rózsaszín, mályva, fehér minden árnyalatában megtalálható. Karakteres virágoszlopai  remekül beilleszthetők bármilyen stílusú kertbe, virágzásukkor odavonzzák a tekintet. Az itt bemutatott évelő fajok gyakoriak az évelőkkel foglalkozó kertészetekben, könnyen beszerezhetők. Magról és tőosztással egyaránt sikerrel szaporíthatjuk valamennyit, nem igényesek különösebben, de napos üde talajon lesznek a legszebbek.
Tipp: Ezeket az évelőket a keleti pipacs kivételével elvirágzás után egy alapos visszavágással egy újabb másodvirágzásra késztethetjük, termés érlelése helyet.

2018. május 26., szombat

Izgalmas szobai páfrányok.


A páfrányok a virágosnövények megjelenése előtt egyedüli uralkodói voltak a földnek, őseik tanúi lehettek a dinoszauruszok felemelkedésének és bukásának. Utódaik ma is megtalálhatók szerte a bolygón, és néhány meleg égövi fajuk értékes dísze lett otthonainknak.
A páfrányok ősi életformák és spórákkal szaporodnak, így virággal sem rendelkeznek, ettől függetlenül egyáltalán nem unalmasak, sőt inkább nagyon is izgalmas növények. Habitusuk, megjelenésük igen változatos, levélzetük kifejezetten dekoratív.


A legnépszerűbb ezek közül a klasszikus Nephrolepis exaltata, a szobapáfrányként ismert növény, mely egyaránt elterjed Afrika, Ázsia és Amerika trópusi területein. Régóta kedvelt cserepes, melynek töve csoportosan nő, akár 90 cm hosszú világoszöld, jellegzetes szárnyalt, tipikus páfrányforma leveleket fejleszt. A nagyobb levelek ívesen elhajlók, ezért levél zuhatagjával nem csak virágtartó, de akasztós cserepek, ámpolnák ideális dísze lehet. Vékony indákon fiatal növényekéket fejleszt, amelyek hamar meggyökeresednek. Több kertészeti fajtája létezik melyek levelei különböző mértékben fodrosak. Nem csak az ilyen klasszikus páfrány levelű fajok vannak.

Közép-Amerikából, és a Karibi-szigetekről került hozzánk kúszó gyöktörzsével terjedő vénuszfodorka Adiantum tenerum. A mindössze 20 – 40 cm magas növénynek fekete hajszálvékony levélnyelén, a legfinomabb csipkét meghazudtoló finom, többszörösen szeldelt apró háromszög alakú levélkékre oszlanak.


Teljesen más megjelenése van a madárfészek páfránynak Asplenium nidus. Elég nagy területen megtalálhatóak a trópusi Kelet-Afrikától, Dél-Ázsián át egészen a Csendes-óceáni szigeteken Észak-Ausztriáig terjedtek el. Életmódjuk is eltérő, a sötét dzsungel talajáról felköltöztek a fák ágaira, úgynevezett epifiton növényekké váltak, kihasználva a lombok között átszűrődő fényt. Az egy métert meghaladó levelei teljen épszélűek, elhelyezkedésük szinte tölcsérszerű, lentről nézve madárfészeknek látszik.


Még elképesztőbb forma a szintén epifita életformájú, északkelet Ausztráliában élő szarvasagancs páfrány Platycerium bifurcatum. A nevét a jávorszarvas agancsához hasonló leveléről kapta, de van egy másik kerek levele is mely a gazdanövény ágára tapad. Ezek nem csak rögzítésre szolgálnak, hanem a régiek fölé újonnan kifejlődött tapadólevelek alatt beindul az elhaló levelek komposztálódása, humusz képződése, mely egyre több tápanyaggal látja el a folyamatosan gyarapódó szarvasagancs telepet. Egy ilyen nagyobb agancs gömb több kilót is elérhet. Sokszor a súlyt már nem bírva letörnek az ágak alattuk. Szobai körülmények között nem kell félni, nem növi ki a lakást. Nálunk is gyakran ágra rögzítve árulják, ilyenkor fokozottan figyelni kell gondozásukra, mert könnyebben kiszáradnak.

Egy másik páfrány az Ausztráliban, Óceániában honos korsópáfrány Davallia solida, mintha fantasy történet életre kelt növénye lenne, ahogy cserépéből valósággal kimászik szőrös póklábra emlékeztető felszínen kúszó gyöktörzsével. Ezekből a gyöktörzsekből fejleszti kemény, kb. 30 cm- es, kétszeresen szárnyas leveleit, idővel teljesen ellepve a tartóedényét. További lakásban tartható páfrány találhatunk még a kertészetek kínálatában érdemes felfedezni a saját ízlésünknek leginkább valót.
A páfrányok karakteres, de nem hivalkodó habitusukkal bármilyen stílusú lakásba illenek, legyen modern, minimál dizájn, elegáns nagypolgári, vagy esetleg romantikus vidéki vintage stílus ott a helyük. Igaz nem a legkönnyebb tartható növényeknek számítanak, odafigyelést, rendszeres gondozást igényelnek. Vegyük figyelembe, hogy a párás trópusokról származnak menetrendszerinti esőkkel ellátva, földjük soha ne száradjon ki teljesen, de vízben sem álljanak hosszabb ideig. Ne hideg csapvízzel locsoljuk, használjunk összegyűjtött esővizet, vagy öntözést megelőzve néhány napot hagyjuk állni egy kancsóban, hogy lágyulni tudjon a klór távozásával. Ezzel a szobahőmérsékletű vízzel többször párásítás céljából permetezhetjük, illetve cserepüket állíthatjuk vizes kavicsos tálcára is szintén e célból. Régen a népszerű, párás üvegfloráriumok, növényszekrények nélkülözhetetlen lakói voltak. Hazájukban fák ágain, sziklák repedéseiben élnek, lombok, szurdokok árnyékában. Szeretik a szórt fényt, télen közelebb kerülhetnek az ablakhoz, de nyáron semmiképpen ne érje őket tűző napsütés. Egyenletes hőmérsékletet kívánnak télen a 18-20 0C fokos helység ideális számukra, semmi esetre se tegyük fűtőtest közelébe őket. A száraz levegőtől a levelek barnulni kezdenek, és végül hullásukat okozzák, a legyengült növényeket pedig pajzstetvek támadják meg.  Átültetésükhöz „A” típusú vagy másnéven savanyú földet használjunk. Mivel gyakran korhadékokon élnek, laza legyen földjük, ne nyomkodjuk, tömörítsük meg ültetésnél. Szaporításuk spórával otthoni körülmények között gyakorlatilag lehetetlen, de a tavaszi átültetéskor sarjaik leválasztásával sikert érhetünk el.
Tipp: Beültetéseknél, növénytársításoknál remek szomszédjaik lehetnek a flamingó virágok, orchideák, broméliafélék, melyekkel hasonló az igényük.

Virágos jókedvvel ébredők.

Még tart a tél mikor az első napsugarak hatásra beindulnak már a növényi nedvkeringések, kicsit legyen csak a hőmérséklet fagypont felett...

Szerzői jogvédelem

A Lendvai Kert Blog-on található képi- és írásos anyag szerzői jogvédelem alatt áll.

Felhasználásához az alábbi feltételek mellett járulok hozzá:

  • A feltöltött anyag elektronikus formában saját használatra szabadon letölthető.
  • Felhelyezhetőek olyan gyűjtőportálokon, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, folytatáshoz pedig a www.lendvaikert.blogspot.com kattint az olvasó.

Minden más terjesztési és felhasználási szándékhoz az engedélyem szükséges.

Lendvai Barnabás