2019. január 31., csütörtök

Virágokat megszégyenítő tarka levelek.

A szobanövényeket, ha kategorizáljuk általában két csoportra szoktuk osztani, mint virágos- és levéldísznövényekre. Ez utóbbiak azért fontosak számunkra, mert nem csak időszakos virágaikkal tűnnek fel, hanem sokkal inkább egész évben mutatós lombjukkal hívják fel magukra a figyelmet. A cserepes zöldek úgy szépítik otthonunkat, hogy közben egészségesebbé teszik annak levegőjét. Lombozatuk változatos alakúak, formájúak, textúrájuk lehetnek fényesek vagy éppen mattok, mind -mind más miatt szeretjük. Többnek lehet foltos, csíkos levele, melyre sokszor kertészeti kultúrában még rá is segítenek, azonban vannak melyeket a természet különösen pazarlóan festett be, valóságos mesterműveket alkotott.

E különleges levelű szobanövények az egyenlítő környéki meleg égövből származnak, igazi trópusi növények kertészeti fajtáinak ősei egyenesen a dzsungel mélyéről kerültek hozzánk. Ott talajlakó életet élnek, a felettük lévő gazdag vegetáció miatt a nap fénye már alig jut le hozzájuk. Egyrészt ennek a kevés világosságnak köszönhetik rendkívüli levélzetüket is, sokaknál megfigyelhetjük, hogy levelük fonákja gyakran sötétszínű bordós vagy lilás színezetű, megakadályozva ezzel, hogy a levélen áthaladjon az a kevéske fény, amiben részük jutott. Az őserdő viszont biztosít számukra egyenletes párás meleget, mely fejlődésükhöz alapvetően fontos. Nekünk is a lakásban hasonló feltételeket kellene tartani, így gondozásuk egyáltalán nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Télen, nyáron egyenletes meleget 18 -22 C fokot kell biztosítanunk és hozzá megfelelő páratartalmat. Száraz körülmények között legyengülnek, leveleik száradni kezdenek, kártevők és betegségek támadják meg. A túlöntözés elkerülésére is figyelnünk kell, szobahőmérsékletű lágy vízzel locsoljunk, kedvező, ha nedves kavicsokkal megtöltött tálcára helyezzük cserepüket az egyenletes páratartalom elérése céljából. Szép levél rajzolat csak kedvező fény viszonyok között lesz mutatós, világos helyet kedvelnek, de közvetlen napfény különösen nyáron nem érheti a leveleket. Átültetéshez laza, tőzeges, savanyú földkeveréket használjunk.

Tipp: Sok növény érzékeny a hideg, klóros csapvízre, ezért lágy vízre van szükségük. Öntözésre fogjunk fel esővizet, vagy a csapvizet több napig hagyjuk egy nyitott edénybe állni, esetleg forraljuk fel és kihűlés után használjuk locsolásra, párásításra.


A leglátványosabb képviselőiket a nyílgyökérfélék Marantacea családjába tartozó fajok között kell keresnünk, ezek a gyöktörzses, lágyszárú évelő növények, néhány faja levélmintái láttán a trópusi lepkék is elbújhatnának. További érdekességük, hogy a levelek mozognak, igaz nem emberi szem számára látható módon, de nappal vízszintesen este függőlegesen vagy összecsukódva állnak, ezért gyakran imádkozó növényeknek is nevezik őket.


A legkönnyebben tartható és egyben talán a legszebb rajzolattal rendelkező a család névadó nemzetsége a nyílgyökér Maranta. A Brazilából származó Maranta leuconeura valamint annak számos kertészeti fajtái közül a legismertebb és leggyakoribb ’Tricolor’ melynek ovális sötétzöld leveleik szélek felé világoszöldbe mennek át és a középér mögött foltokban sárgászöldek, pompás hátteret adva a ragyogó piros színű fő és oldal ereknek. Többek között ott van még a ’Marisela’ melynek levele sötét smaragdzöldjéből szinte világítanak egészen világoszöld fő és oldal erek rajzolata. A var. krechoveana változatnak lomb színe szürkés, halványzöld a középső ér mentén mind két oldalon szabálytalan bíborbarna foltokkal. Enyhén kúszó száraikkal alkalmasak ámpolnás növényeknek, vagy moha karó melletti futatásra.
A földben terjedő gyöktörzsből kissé bokros növekedésű közép-amerikai zebralevél Calathea fajok és azok kertészeti fajtái, szintén nem a visszafogottságukról híresek, mint C. makoyana cserepes növény díszítő értékét a csaknem fehér szinte áttetsző alapon festett sötétzöld mintás lombozat adja. C. zebrina 70 cm hosszúkás levelén világos és sötétzöld sávok váltakoznak ritmikusan.  A mintegy 40 cm magasra növő C. ornata ’Sanderiana’ levelei egész sötét olajzöld színűek éles kontrasztot alkotnak az erek fehéres rózsaszínes vékony csíkjaival. A C picturata számos fajtával rendelkezik, rájuk jellemző levélmintával, a ’Vandenheckei’ rendkívüli motívumaival tűnik ki. A C. roseopicta és azok fajtái tojásdad nagy leveleit még díszesebb rajzolatok és foltok tarkítják. A zebralevelek közül csak ezek a leggyakoribbak, de a paletta ennél sokkal nagyobb és szépségüket ismerve évről-évre tovább is fog bővülni. Viszont rettentő kényes növények ezért fokozottan figyeljünk igényeire.
Rendkívül tarka, de a fentiekhez képes szerény a Brazíliából származó 1- 1,5 méterre is megnövő Stromanthe sanguinea nagy dárdahegyhez hasonló levelei, fehérrel csíkozottak, foltosak, fonákjuk lila, a levélhüvelyek vöröses rózsaszínűek.

A trópusok gazdagságát jellemzően, más növény családok is éltek a mintás tarka levelek nyújtotta lehetőséggel. A mintegy 900 fajt számláló begóniák Begonia könnyen kereszteződnek így megszámlálhatatlan sok, tízezer feletti kertészeti fajtával rendelkeznek. Leginkább szép színes virágjaikról ismertek, de sok fajnak és fajtának levele legalább ugyanilyen különleges. Nemcsak aszimmetrikus formájuk, tagoltságuk miatt, vagy az a lenyűgöző képességük, ahogy egy levélke darabból, cikkelyből képesek könnyen újnövényt fejleszteni, megkönnyítve ezzel szaporításukat. 


Néhánynak igazán parádés lombozata van, a mexikói származású B. bowerae ’Tiger’ fehéres virágjai nem különösen feltűnőek, de sötétbronzos levelin lévő halványzöld foltjaival egész évben ragyognak. Új-Guineában őshonos a vaskereszt begónia B. masoniana világoszöld leveleit mélyen ráncolt, barázdált, középső részükön barnásvörös vaskeresztszerű mintával összetéveszthetetlen. Levelek formája miatt angyal szárnyként B. ’Angel Wing’ is nevezik B.aconitifolia és B. coccinea kereszteződéséből létre jött fajtákat, jellegzetes alakjukon túl zöld vagy bronzos alapon sok apró fehéres pötty is szembetűnő.


 A legváltozatosabb mégis a király begónia B. rex, hibridjei, elképesztő levél rajzolattal és színnel hódítanak, csak néhány ezek közül, ezüstös csiga rajzolatú ’Escargot’, rózsaszínnel futatott ’Merry Christmas’, bordó égő piros mintás ’Red Kiss’, de ez csak töredéke fajta gazdagságnak. Begóniáknál minden évben jelennek meg újabb és újabb változatok ezért még rengeteg meglepően szép fajtára számíthatunk és találhatunk.   


Egy Brazíliából idekerült kedvelt dísznővényünk a sárkányfüzér Aphelandra squarrosa, egész megjelenésében különleges. Az eredeti élőhelyén is csak maximum másfél méter magasra növő cserje, nálunk inkább kisebb cserepes növénynek számít. Mással összese téveszthető a lándzsa alakú, fényes sötétzöld levelein található sárgás fehér közép és oldal erek sokasága. Szépségét a hajtás végeken megjelenő kúpos, négyoldalas, sárga fellevelekből álló virágzat csak tovább fokozza. Igénye, gondozása megegyezik a többi növényével, de elvirágzás után érdemes visszavágni, hogy bokrosabb formát kapjunk.
A dzsungelek egzotikus virágjai mindenképpen az orchideák, túlnyomó többségük epifita, fán lakó életmódot folytatnak, a levegő páratartalmából élnek és nehezen tarthatók lakásban. Azonban Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Burma erdőinek talaján él egy apró talajlakó faj, - az ékszerorchidea Ludisia discolor. Húsos elfekvő száraival folyamatosan növekszik, apró fehér virágai fürtben nyílnak, meg sem közelítik lombkoronában lakó fajok szépségét, de levelei rendkívülien díszesek. Bársonyos tapintásúak, zöldes barnás sötétszínűek vékony világos hálós mintával. Viszonylag könnyen tarthatósága miatt utóbbi idők kedvelt, divatos cserepes dísznövény lett belőle.
Az esőerdők vidékéről származnak más apróbb igazi ékszernek tűnő növények is, rendkívül magas páratartalom igényük miatt nehéz tartani őket, szórt fényű, de kellően világos helyet biztosítani számukra nem egyszerű. A következő fajok bár rendszeresen kaphatók, általában nem lesznek tartós szobanövényeink. Viszont ideálisak szobai üvegházak, növény ballonok úgynevezett floráriumok beültetésére, más fajokkal együtt valódi mini dzsungelt állíthatunk össze, ha szükséges akár mesterséges megvilágítással. A megfelelő páráról az üveg gondoskodik, melyet azért rendszeresen szellőztetni kell.


A hálóslevél Fittonia Amazonas forrás vidékéről Andok lejtő származik mindössze 15 cm magas növény, olívazöld levelein egészen finom hálószerű minta borítja fajtától függően lehet fehér F. albivenis vagy piros F. verschaffeltti. Talajon kúszó száraival könnyen terjed, így szaporítani is egyszerű a legyökeresedő dugványokkal. Ugyancsak alacsony kb. 30 cm az Afrikai kontinens melletti Madagaszkáron őshonos szeplős arc Hypoestes phyllostachyra. Felálló hajtásain zöld levelei fajtáitól függ mennyire rózsaszín vagy esetleg fehér pöttyözöttek, a ’Splash’ már inkább rózsaszín alapon zöld foltosnak számít. Mindegyik megnyúlásra hajlamos ilyenkor alaposan csípjük vissza a kompaktabb bokor elérése céljából, hajtásainak dugványaival pedig könnyen szaporíthatjuk.

Tipp: Bár a kínálat gazdag növény összeültetésnél, elhelyezésnél ne rakjunk össze sok tarka mintás levelű fajt, mert nagyon zavaró, nyugtalanító hatást kapunk. Társításnál részesítsük előnybe a tiszta zöld lombú cserepeseket, így jobban kiemelik, hangsúlyozzák annak az egynek a különleges levél szépségét.

2018. december 28., péntek

Méregzöld örökzöld. - Tiszafa



Ősz végétől mikor az utolsó elszínesedett levelek is elhagyják az ágakat, a lecsupaszított kertben előtérbe kerülnek az örökzöldek. Szürke, rövid nappalokkal búcsúzó évszakban, a tél hibernált álmába egyre jobban elmerült kertben üde színt visznek ezek a növények. Közöttük egyik, nemcsak haragoszöld lombjával tűnik fel, de élete egyedülállóan tele van kettősséggel, ellentmondással, misztériummal - ez a közönséges tiszafa Taxus baccata.


 A tiszafák 10 – 20 méter magasra növő közepes méretű vörösesbarna kérgű fák, gyakran több törzset is nevelnek, melyek gyakran össze is nőhetnek. Ágain sötétzöld tűleveleik oldalágaikon fésűsen, vezér hajtásain viszont örvösen állnak. Lombjukkal és habitusukkal fenyőkre emlékeztetnek, hozzájuk hasonlóan nyitvatermők közé is tartoznak, de szinte minden más tulajdonságaiban eltérnek azoktól. Például nem sok magvat tartó tobozt teremnek, hanem végen nyitott bogyókat melyben egyetlen egy mag van. Ráadásul a növények minden része, a magjával együtt rendkívül mérgező úgynevezett taxin-t tartalmaz, érdekes módon a magot körülvevő piros, zselés magköpeny viszont egyáltalán nem az, sőt kifejezetten kellemes lédús, édeskés ízű ehető. Kedvelt csemegéjük a madaraknak, főleg a rigók rajonganak érte, egészben elfogyasztják a bogyókat, majd magjaik emésztő rendszerükön keresztül emésztetlenül pottyantják el, mindeközben messzire juttatják a faj utánpótlását. Termést viszont nem minden fán találunk, ennek az oka, hogy a növény kétlaki, vagyis kétféle egyeddel találkozhatunk, van porzós (hím) és termős (nő ivarú) példányok, ez utóbbin lesznek a bogyók. A porzós fák pedig tél végén, kora tavasszal enyhe szellő hatására is porfelhőként, milliárd számra szórják pollenjüket a megtermékenyítés reményében.


Őshonos növényünk, bár természetes előfordulása egyre kevesebb, de szerte megtalálhatóak foltjai még Európában. Rendkívül lassan nőnek, törzse évente csak 1 – 2 millimétert vastagszik, viszont ha pontos évet nem is lehet megállapítani korukra tekintve, kétezer év feletti élettartammal a kontinens leghosszabb életű növényei címere nyugodtan pályázhatnak. Rugalmas fájából íjakat készítettek, valamint kemény, ellenálló fa anyaga mivel nem tartalmaz gyantát, mint a fenyőké, értékessé tette. Ez lett a veszte az európai vad erdő állományának is, fái fűrészek áldozatai lettek.


 Nem is csoda, hogy az európai népek fantáziáját mindenhol megindította e különös növény. Különböző hiedelmekben, vallásokban a generációkat átívelő matuzsálemi kora, valamint mérgező volta mind az öröklét mind a halál jelképe egyaránt lett. Gyakran ültették templomok kertekbe, temetőkbe.
1780 körül Írországban találták rá a felfele törő hajtásaival növő oszlopos T. baccata ’Fastigiata’ fajtára. Azóta számos fajtáját szelektálták, a világoszöld friss hajtásaival ’Aurea’ fajták tagjai látványos kontrasztot alkotnak sötétzöld levelekkel. Kertekbe később más kontinens fajai is bekerültek, mint a Kínai tiszafa T. chinensis vagy Japán tiszafa T. cuspidata, ez utóbbi és a mi Közönség tiszafánk T. baccata hibridjéből létre jött Taxus x media, legismertebb fajtája az oszlopos ’Hicksii’. A tiszafák 200 feletti kertészeti változata biztosítja számunkra, hogy kertünknek megtaláljuk a megfelelő egyedet legyen az oszlopos, gömbölyded, vagy éppen törpefajta.
A nyírást rendkívül jól tűrik, sőt erősebb csonkolásnál is megújulnak, ezért talán a legszebb örökzöld sövény alakítható ki belőlük. Mindössze lassú növekedésük a hátrányuk, viszont elég évente egyszer szezon végén nyírni őket. Felismerték ezt a kastélyok kerttervezői is, számtalanszor ültették és alakították mesterfokon különböző formára, ahogy például a fertődi Esterházy kastély barokk parkjában láthatjuk.
 Gondozásuk nagyon egyszerű: talajra nem igényesek csak a nagyon vizes területekre ne ültessük, árnyékos helyen is megélnek, városi légszennyezést jól tűrik, betegségre nem hajlamosak. Magról vagy a fajták dugványozással szaporíthatok.

Figyelem! Rendkívül mérgező hatása és csalogatón piros bogyója miatt ott, ahol kisgyerekek fordulnak elő, figyelünk rájuk különösen vagy inkább ne is ültessük őket.

Végére még egy ellentmondás vele kapcsolatban, hogy miközben halálosan mérgező, belőle kivont egyik toxin a taxol a sejt burjánzás leghatásosabb szere, így a rákgyógyításban fontos gyógyító szerepe van. Ma a gyógyszeripar keresett alapanyaga, milliók reménye.

Virágzuhatagok balkonra.

Május a balkonnövények ültetésének ideje, ilyenkor muskátlik és más egynyári palánták kerülnek erkély- és ablakládákba, függőcserepekbe...

Szerzői jogvédelem

A Lendvai Kert Blog-on található képi- és írásos anyag szerzői jogvédelem alatt áll.

Felhasználásához az alábbi feltételek mellett járulok hozzá:

  • A feltöltött anyag elektronikus formában saját használatra szabadon letölthető.
  • Felhelyezhetőek olyan gyűjtőportálokon, ahol nem közlik az egész írást, csak annak első pár sorát, folytatáshoz pedig a www.lendvaikert.blogspot.com kattint az olvasó.

Minden más terjesztési és felhasználási szándékhoz az engedélyem szükséges.

Lendvai Barnabás