A ma reggeli hóesésben készítettem egy rövid videót a kertünkről, igaz telefonos felvétel, de remélem visszaadja a téli kert varázsát. Sokak véleményem, hogy ezekben a hónapokban nincs sok látnivaló odakint, de egy kert minden évszakban izgalmas. Havas ágak, roskadozó örökzöldek, tavaszra váró virágok és hozzá Vivaldi

Kellemes sétát kívánok a meleg szobából mindenkinek!

Messzi tájak tavaszi üzenete. – A botanikai tulipánok.

A legkedveltebb tavaszi hagymás növényeink kétségtelen a tulipánok. Kertünkbe számtalan virág típusú és szebbnél szebb színű csodás nemes tulipán közül válogathatunk. Rendszerint színes fotókkal kínált fajták mellett találhatunk néhány szerényen megbújó kisebb virágú vad vagy úgynevezett botanikai tulipánt is.

A tulipánok őshazája Délkelet-Europától, Irántól Közép- és Keleti-Ázsiáig terjed, füves pusztákon, sztyeppékén, hegyoldalakon van vad élőhelyük. A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartoznak, a fajok száma megközelíti a százat.  Már nem tudjuk pontosan melyik, de ezek közül származik a mai kerti tulipánok őse is, hiszen régóta, legalább háromezer éve hódolnak e növények szépségéért. Először a Perzsa majd onnan a Török birodalom kertjeibe kerültek. Az 1550-es években, az akkor hatalmas és rettegett török birodalom közvetítésével, - feltehetően rajtunk keresztül - jutottak Európába, az első írásos emléket erről a németországi Augsburgba jegyezték fel. Maga a tulipán név is a turbán szóra vezethető vissza, ami a nem teljesen kinyílt virágoknak még turbánszerű formájára utal. Majd egyre népszerűbbé válássukkal, egy-egy új változat megjelenésével egész őrület kezdődött miattuk. Csak nem nyolcvan ével később, az 1630-as években már Hollandiában olyan méreteket öltött a „tulipán mánia”, hogy néhány újdonságért egy egész ház árával képesek voltak fizetni. Akkoriban sokan gyorsan próbáltak meggazdagodni a tulipánok spekulációjával, de olyan gyorsan el is vesztettek mindent, amikor a piac összeomlott. Legvégül az államnak kellett közbe avatkoznia a rend visszaállításában. Egy valami azonban megmaradt Hollandiának, azóta is ők a legnagyobb tulipán termesztők és nemesítők a világon, az ország neve pedig összefonódott a tulipánokkal.  A kinemesített fajták száma pedig ma már több ezerre tehető. A könnyebb tájékozódás miatt virágtípusuk és szülőfajaik szerint 15 különböző csoportra osztották fel őket, mint például Triumph, Darwin-hibridek, Liliomvirágú, vagy éppen Papagájvirágú csoportra, csak a legismerősebb neveket említve, de külön ott vannak közöttük feltüntetve a botanikai tulipánok is.

Az utóbbi időbe megnövekedett a népszerűségük ezeknek a vadtulipán fajoknak. Felhasználásuk sok lehetőséget rejt magába, kerülhetnek balkonládába vagy vegyes tavaszi hagymás beültetésbe, tél végén hajtathatjuk cserepesként bent a lakásban. Igazából azonban egyetlen egy természetes kertből sem hiányozhatnak, jól mutatnak sziklakertbe vagy virágágyasba egyaránt. Apróbb botanikai tulipán fajok hagymáit más korai hagymással, mint tavaszi sáfránnyal , hagymás nőszirommal társítva elültethetjük szórtan akár a gyepbe is, de ilyenkor vegyük figyelembe, hogy az első fűvágásra csak a levelek visszahúzódása után kerülhet sor.

Így ültethető például az egyik legismertebb botanikai tulipán faj, a Tulipa tarda is. Apró mindössze kb. 10 cm magas, belül fehéres kívül bordós lila virágjaival Közép-Ázsiai területeiről származik. Ugyancsak alacsony, de az egyik legkorábbi tulipán a szürkészöld levelű Tulipa turkestanica. Mint neve is mutatja turkesztáni eredetű, egy száron több krémfehér virágot hoz, narancssárga torokkal, sokszor már február végén, márciusban virítani kezd.

Lombhullató fák, cserjék között megfelelő helyen szinte kivadul, és terjeszkedni kezd az Európa délkeleti részén élő Tulipa sylvestris. Leveleik vékonyak, szálasak ezüstös szürke színűek, az akár 40 cm magas vékony szárain, mint egy balerinák ringatják élénksárga, illatos virágjaikat.

Virágágyba, sziklakertbe is nagyon ajánlottak a következő fajok még. Mint Tulipa praestans narancsvörös virágjaival szintén régóta kedvelt, és számos kerti változata ismert. Mindössze 10 – 30 cm magas és Tádzsikisztán északi hegyei közül származik, akár egy hagymából 5 virágot is képes fejleszteni. 

Kétségtelen a vadfajok között a legnagyobb virágúak között van Tulipa kaufmanniana. A Tien-san nyugati részéről eredő, de ma már több termesztett fajtával rendelkező tulipán. Nálunk korán nyílik sokszor már március végén, virágja teljes napon mikor kinyílik a 10 cm átmérőt is meghaladja. Kelyheinek belső része krémszínű vagy halványsárgás, külső oldalukon jellegzetes vörösen futtatott csík látható. Ugyancsak Közép-Ázsia hegyeiből való a szintén nagyobb virágúnak számító Tulipa greigii, ragyogó narancsvörös virágjait egyesével hozza. Rendkívül feltűnőek dekoratívak levelei, melyet vörösesbarna csíkok, pettyek gazdagon díszítenek. A Kréta szigetén és Törökország nyugati részén őshonos Tulipa saxatilis 15 -25 cm magas szárain nyíló virágjai halvány rózsaszínek és enyhén illatosak. Többnyire ezek a leggyakrabban előforduló fajok, de aki egy kicsit jobban körül néz a virághagyma piacon, sok más gyönyörű botanikai tulipánra és annak változataira bukkanhat.

Gondozásuk egyszerű, megegyezik nemesebb kerti társaikéval, napos helyet és laza talajt kedvelnek. Elvirágzás után maximum csak magházukat vágjuk le -egyébként sok faj képes magról is szaporodni magától.- leveleiket hagyjuk természetesen módon visszahúzódni, hogy a következő évi virágzásukhoz szükséges kellő tápanyagok vissza tudjanak jutni a hagymákba. Ilyekor frissítés miatt két – háromévente szedjük fel a hagymákat, és augusztus végétől októberig ültessük el újra őket kellő távra és 10 – 15 cm mélyen.

Tipp: Megkönnyítik az ültetést és a felszedést amennyiben hagymakosárba ültetjük őket, illetve egyúttal védi is a hagymákat a rágcsálókkal szemben.

Még ha nem is akkorák és díszesek, mint nemesebb társaik van valami természetes báj, ártatlanság bennük, ami rabul ejti az embert. Rájuk tekintve messze Ázsia zord, kietlenen vidékének tavasza juthat eszünkben, mikor az első napsugarak a kopár sziklák, fűcsomók közül előcsalogatják ezeket az apró kecses virágokat, jelezve, hogy végleg megérkezett a szívmelengető tavasz.

Mindenkinek oly kedves - ciklámen

Nyár második felétől szeptemberig erdőket járva apró édes illatú, lilás vagy róla elnevezett „ciklámen” színű édes illatú növényekbe ütközhetünk. A virágboltokban tavaszig sorakoznak kecses virágokkal megrakott dísznövényként árusított cserepei.

A latinul is Cyclamen néven nevezett nemzetség 19 fajt foglal magába és a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartoznak. Elterjedésük főleg Európa mediterrán részei, a Közel- Kelet és Észak- Afrika. Évelő növények, amelyek közvetlen a földfelszíne alatt lapos, korong alakú gumókat fejlesztenek. Ezek közepéből nőnek nyeles szív vagy vese alakú tőleveleik, melyek zöld színűek, egyes fajokét látványos ezüstös mintázattal gazdagon díszítve. Virágok a lombozat fölé nyúló tőkocsányok kissé bókoló csúcsán nyílnak, egy-egy virág 5 sziromlevele elegánsan visszahajolva, felfelé állók. Színük rózsaszínű, lilás ritkán fehér, virágzási idejük fajonként más- más, néhányuk tavasszal, többségük pedig nyár végétől nyílik. Általában lomblevelű erdők mélyen élnek, és ehhez remekül alkalmazkodtak is. Ősszel már lombhullást kicsit megelőzően megjelenek levelei, hogy mire a kopasz ágak között talajára érnek a napsugarak addigra teljes kifejlett levélzettel rendelkezzenek és élvezzék az éltető napsütést. Tavasszal aztán ismét sötét lombsátor borítja be őket, de gumóikba visszahúzódva átvészelik akár a tikkasztó nyári időszakot is. Termésük szintén igen érdekes, hiszen megérve a toktermés szára jellegzetesen rugószerűen felcsavarodik, és valósággal kilövi az érett magvakat.

VADON.

Egyetlen őshonos faj nálunk, az Erdei ciklámen Cyclamen purpurascens. Elterjedését tekintve a Balkán, Közép-Európa, Délkelet-Franciaország hazája. Magassága 10 – 15 cm. Áttelelő tőleveleik többnyire szív vagy vese alakúak, az szélük ép vagy kissé cikkcakkosak, sötétzöldek ezüstszürke rajzolattal, a fonákjuk lilás. Nyár végén júliusban – szeptemberben nyílnak, jellegzetesen „ciklámenszínű” finom illatú virágai.

A vadonnövő példányokat nem szabad áttelepíteni a kertbe, mert szigorúan védett növények!

KERTBE.

Amennyiben kertünkbe kiültetve cikláment szeretnénk tartani, válasszuk a borostyánlevelű cikláment Cyclamen hederifolium az egyik legismertebb kertekben ültettet faj és egyúttal a legigénytelenebb is. Érdemes helyet keresni neki, mert mind a hideget és a nyári szárazságot, mind pedig a meszes talajt jól elviseli. Származása tekintve Dél-Európától Törökországig terjed. Zöld, díszes levelei változó méretűek, leginkább borostyán levelére emlékeztetnek, széleik sima vagy fűrészes, fonákjuk lilás. Világos rózsaszín virágai a közepük felé sötétednek, késő nyártól tél elejéig nyílnak, gyakran még a levelek kihajtása előtt megjelenek.

Különleges a télvégén virágba boruló ciklámen a Délkelet- Európából, a Kaukázusból, és a Közel- Keletről származó Kislevelű ciklámen Cyclamen coum. Kora tavasszal sokszor hó alatt nyíló ciklámen, alacsony mindössze 6-8 cm magas rózsaszínű, virágai illattalanok. Levelei ennek is ősszel fejlődnek, kerekdedek, vese alakúak, sötétzöldek ezüstös mintával. Az ültésnél vegyük figyelembe, hogy a téli nedvességre és erős fagyokra érzékeny, ezért lehetőleg takarjuk lazán fenyőgallyal, vagy ültessük laza ágrendszerű cserjék árnyékába.

Tipp: Nyugalmi állapotban vásároljunk gumókat, általában színes, gondozási piktogramokkal ellátott csomagban kaphatók.  A kertben a tűző napsugárzástól védett árnyékos helyre ültessük valamennyit, a gumók olyan mélyre kerüljenek, hogy vékony 1-2 cm földréteg takarja őket. Jó vízáteresztő üde talajt szeretnek.

LAKÁSBA.

Leggyakrabban a Szobaciklámennel Cyclamen persicum találkozhatunk, jóllehet mindenki kapott vagy adott legalább egy cseréppel e kedves virágból. Mint népszerű cserepes dísznövényt már régóta termesztik és keresztezéssel számtalan hibridet hoztak létre, mindezeket a kisázsiai eredetű C. persicum-ból származtatva. A szobaciklámen általában 15-30 cm magas és ugyanilyen széles növény, de népszerűek a kisebb, törpe változatok is. Az ősztől tavaszig terjedő időszakban kínált növények virágainak szirmai lehetnek ép szélűek, hullámosak, fodrosak, a virágok színekben is változatosak fehér, piros, rózsaszín, bíbor, lila árnyalataiban vagy éppen cirmosak is lehetnek.

 A szobaciklámen nem fagytűrők, ezek szobai tartásra alkalmasak. A cserepes növényként megvásárolt cikláment világos, de tűző naptól mentes helyre tegyük, ideális hőigénye a 16 – 18 fok. A meleg fűtött lakásban hamar értékét veszti. A legkritikusabb tényező, amelybe a legtöbb szobai ciklámen tönkre megy, az öntözés. Alulról érdemes öntözni, hogy a gumó körül soha ne legyen túlzottan nedves a talaj, illetve levelét ne érje víz, mivel érzékeny a botrítisz- és a szürkepenész fertőzésre egyaránt. Legjobb, ha két öntözés között kissé kiszárad a földje, de még nem kókadnak a levelei, virágai. Ilyenkor virágcserép alátétből szívassuk fel földjét, azonban tartósan ne álljon vízben a cserép. Az elszáradt leveleket és elhervadt virágokat tőből rendszeresen távolítsuk el. Elvirágzás után késő tavasszal, amikor a szobaciklámen levelei sárgulni kezdenek, szüntessük meg az öntözést. Ilyenkor, mint élőhelyén a nyári szárazság ellen védekezve behúzódik a talajba és csak ősszel hűvösebb, csapadékosabb idővel kezdenek hajtani. Mi is tartsuk ilyenkor szárazon, nyáron jobban érezheti magát kert árnyékosabb zugába kiültetve. A gumókat nyár végén megtisztítva laza szerkezetű tőzeges földbe cserepezzük be. Ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a gumó felső harmada a talaj fölé kerüljön. A kint nyaraltatott, de a fagyok előtt bevitt ciklámen karácsonyra újra nyílhat.

TIPP: Cserepes növény megvásárlásakor! Csak egészséges, üde cikláment válasszunk, a nyílott virágok mellett sok bimbó is legyen rajta. A sűrű levélzetnek köszönhetően nagyon könnyen rothadni kezd a levele vagy a gumója, ha azt látjuk, hogy lomb alján van egy-két kókadt, nyálkás nyelű levél vagy virágbimbó, ne válasszuk!