A legkedveltebb tavaszi hagymás növényeink kétségtelen a tulipánok. Kertünkbe számtalan virág típusú és szebbnél szebb színű csodás nemes tulipán közül válogathatunk. Rendszerint színes fotókkal kínált fajták mellett találhatunk néhány szerényen megbújó kisebb virágú vad vagy úgynevezett botanikai tulipánt is.
A tulipánok őshazája Délkelet-Europától, Irántól Közép- és Keleti-Ázsiáig
terjed, füves pusztákon, sztyeppékén, hegyoldalakon van vad élőhelyük. A
liliomfélék (Liliaceae) családjába tartoznak, a fajok száma megközelíti a százat.
Már nem tudjuk pontosan melyik, de ezek közül
származik a mai kerti tulipánok őse is, hiszen régóta, legalább háromezer éve hódolnak
e növények szépségéért. Először a Perzsa majd onnan a Török birodalom kertjeibe
kerültek. Az 1550-es években, az akkor hatalmas és rettegett török birodalom közvetítésével,
- feltehetően rajtunk keresztül - jutottak Európába, az első írásos emléket
erről a németországi Augsburgba jegyezték fel. Maga a tulipán név is a turbán
szóra vezethető vissza, ami a nem teljesen kinyílt virágoknak még turbánszerű formájára
utal. Majd egyre népszerűbbé válássukkal, egy-egy új változat megjelenésével
egész őrület kezdődött miattuk. Csak nem nyolcvan ével később, az 1630-as években
már Hollandiában olyan méreteket öltött a „tulipán mánia”, hogy néhány újdonságért
egy egész ház árával képesek voltak fizetni. Akkoriban sokan gyorsan próbáltak meggazdagodni
a tulipánok spekulációjával, de olyan gyorsan el is vesztettek mindent, amikor
a piac összeomlott. Legvégül az államnak kellett közbe avatkoznia a rend
visszaállításában. Egy valami azonban megmaradt Hollandiának, azóta is ők a
legnagyobb tulipán termesztők és nemesítők a világon, az ország neve pedig
összefonódott a tulipánokkal. A
kinemesített fajták száma pedig ma már több ezerre tehető. A könnyebb tájékozódás
miatt virágtípusuk és szülőfajaik szerint 15 különböző csoportra osztották fel őket,
mint például Triumph, Darwin-hibridek, Liliomvirágú, vagy éppen Papagájvirágú csoportra,
csak a legismerősebb neveket említve, de külön ott vannak közöttük feltüntetve
a botanikai tulipánok is.
Az utóbbi időbe megnövekedett a népszerűségük ezeknek a vadtulipán
fajoknak. Felhasználásuk sok lehetőséget rejt magába, kerülhetnek balkonládába
vagy vegyes tavaszi hagymás beültetésbe, tél végén hajtathatjuk cserepesként bent
a lakásban. Igazából azonban egyetlen egy természetes kertből sem hiányozhatnak,
jól mutatnak sziklakertbe vagy virágágyasba egyaránt. Apróbb botanikai tulipán
fajok hagymáit más korai hagymással, mint tavaszi sáfránnyal , hagymás nőszirommal
társítva elültethetjük szórtan akár a gyepbe is, de ilyenkor vegyük figyelembe,
hogy az első fűvágásra csak a levelek visszahúzódása után kerülhet sor.
Így ültethető
például az egyik legismertebb botanikai tulipán faj, a Tulipa tarda is. Apró mindössze kb. 10 cm magas, belül fehéres kívül bordós
lila virágjaival Közép-Ázsiai területeiről származik. Ugyancsak alacsony, de az
egyik legkorábbi tulipán a szürkészöld levelű Tulipa turkestanica. Mint neve is mutatja turkesztáni eredetű, egy
száron több krémfehér virágot hoz, narancssárga torokkal, sokszor már február
végén, márciusban virítani kezd.
Lombhullató fák, cserjék között megfelelő helyen szinte
kivadul, és terjeszkedni kezd az Európa délkeleti részén élő Tulipa sylvestris. Leveleik vékonyak,
szálasak ezüstös szürke színűek, az akár 40 cm magas vékony szárain, mint egy
balerinák ringatják élénksárga, illatos virágjaikat.
Virágágyba, sziklakertbe is nagyon ajánlottak a következő
fajok még. Mint Tulipa praestans narancsvörös
virágjaival szintén régóta kedvelt, és számos kerti változata ismert. Mindössze
10 – 30 cm magas és Tádzsikisztán északi hegyei közül származik, akár egy hagymából
5 virágot is képes fejleszteni.
Kétségtelen a vadfajok között a legnagyobb
virágúak között van Tulipa kaufmanniana.
A Tien-san nyugati részéről eredő, de ma már több termesztett fajtával
rendelkező tulipán. Nálunk korán nyílik sokszor már március végén, virágja teljes
napon mikor kinyílik a 10 cm átmérőt is meghaladja. Kelyheinek belső része krémszínű
vagy halványsárgás, külső oldalukon jellegzetes vörösen futtatott csík látható.
Ugyancsak Közép-Ázsia hegyeiből való a szintén nagyobb virágúnak számító Tulipa greigii, ragyogó narancsvörös virágjait egyesével hozza. Rendkívül feltűnőek
dekoratívak levelei, melyet vörösesbarna csíkok, pettyek gazdagon díszítenek. A
Kréta szigetén és Törökország nyugati részén őshonos Tulipa saxatilis 15 -25 cm magas szárain nyíló virágjai halvány
rózsaszínek és enyhén illatosak. Többnyire ezek a leggyakrabban előforduló
fajok, de aki egy kicsit jobban körül néz a virághagyma piacon, sok más gyönyörű
botanikai tulipánra és annak változataira bukkanhat.
Gondozásuk egyszerű, megegyezik nemesebb kerti társaikéval,
napos helyet és laza talajt kedvelnek. Elvirágzás után maximum csak magházukat
vágjuk le -egyébként sok faj képes magról is szaporodni magától.- leveleiket
hagyjuk természetesen módon visszahúzódni, hogy a következő évi virágzásukhoz
szükséges kellő tápanyagok vissza tudjanak jutni a hagymákba. Ilyekor frissítés
miatt két – háromévente szedjük fel a hagymákat, és augusztus végétől októberig
ültessük el újra őket kellő távra és 10 – 15 cm mélyen.
Tipp: Megkönnyítik az ültetést és a felszedést amennyiben
hagymakosárba ültetjük őket, illetve egyúttal védi is a hagymákat a rágcsálókkal
szemben.
Még ha nem is akkorák és díszesek, mint nemesebb társaik van
valami természetes báj, ártatlanság bennük, ami rabul ejti az embert. Rájuk
tekintve messze Ázsia zord, kietlenen vidékének tavasza juthat eszünkben, mikor
az első napsugarak a kopár sziklák, fűcsomók közül előcsalogatják ezeket az
apró kecses virágokat, jelezve, hogy végleg megérkezett a szívmelengető tavasz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése